Mi köze egy 1950-es években teleírt gyűjtőcédulának a 2026-os panyolai farsanghoz? Több, mint gondolnánk. A Debreceni Egyetem néprajzkutatói nemcsak porosodó hagyatékokat őriznek, hanem közösségek újraélesztésének „receptjeit” is. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.
Hírek
Mi a közös egy országos hírű szappanoperában, a megzenésített kortárs versekben és a Pixar-filmek logikájában? Erre kaptak választ a hallgatók a Debreceni Egyetem Könnyű(?) – Zenész ÉLETutak sorozatának legutóbbi estjén. Farkasházi Réka színésznő és Csiszár Ferenc zenekarvezető a „gyerekműfaj” komolyságáról, a hitelességről és a művészi újrakezdésről is beszélt az oDEon Színházban.
Világhírű matematikus kedvenc problémájával foglalkoztak kedden a Debreceni Egyetem óvodásai egy különleges tehetséggondozó program keretében. A Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézetének munkatársai és hallgatói látogattak el az intézménybe, hogy játékos formában hozzák közelebb a tudomány világát a legkisebbekhez. A foglalkozásokon a DE Óvodájának mind a nyolc csoportja részt vett.
Németalföld kapcsolata a középkortól napjainkig címmel rendezett nemzetközi tudományos tanácskozást a Debreceni Egyetem (DE) Memoria Hungariae Kutatócsoport és Magyar-Holland Kapcsolatok Kutatócsoport március 6-7-én a Főépület Karácsony Sándor termében. A konferenciára a hazai felsőoktatási intézmények és közgyűjtemények képviselői mellett Csehországból és Hollandiából is érkeztek előadók.
Fiatal üzbég gyógyszerészek vesznek részt szakmai gyakorlaton a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. A Közép-Ázsiából érkezett vendégek az itt folyó tudományos munkával ismerkednek, betekintést nyernek a legkorszerűbb laboratóriumi módszerekbe, aktuális kutatási projektekhez kapcsolódnak, illetve saját kutatási témájukhoz illeszkedő vizsgálatokat is végeznek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 103 kiváló kutató, köztük a Debreceni Egyetem (DE) 14 oktatójának eddigi tudományos teljesítményét ismerte el az MTA doktora címmel. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók az MTA Székház Dísztermében 2026. március 6-án rendezett ünnepségen vehették át a rangos fokozat megszerzését igazoló oklevelet.
Több mint 170 szakember 6 évig tartó munkájának eredményeként megjelent a hazánk törvényi oltalom alatt álló növényeit bemutató, Magyarország védett hajtásos növényei című könyv. A tudományos kötet a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadásában látott napvilágot. A kiadvány bemutatóján átadták a szintén a DE TTK által megjelentetett Kitaibelia folyóirat kiváló közleménye-díjat is.
A tudományos folyóirat idei első száma önálló blokkban foglalkozik Debrecen múltjával és jelenével, valamint a tudományos élet híreivel, kérdéseivel. A kiadványban ezúttal több, köztük a vallomásos költészettel és pedagógiai innovációkkal foglalkozó kötetről is olvashatnak az érdeklődők.
A francia nyelv és kultúra közvetítése iránti kivételes elkötelezettsége elismeréseként rangos kitüntetésben részesült Nagy Andrea. A Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszék vezetője a Francia Állam Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Jonathan Lacôte nagykövettől Budapesten, a Francia Nagyköveti Rezidencián rendezett ünnepségen.
A körforgásos gazdaság és a fenntartható jövő jegyében mutatta be úttörő fejlesztéseit a Debreceni Egyetem Aerogél Kutatócsoportja a Planet Budapest 2026 Fenntarthatósági Expón és Élményvilágban. A kutatók az elektronikai hulladékból történő nemesfém-visszanyerési technológiájukkal nemcsak a szakma, hanem a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke, Áder János figyelmét is felkeltették.