Mi történik akkor, amikor a hagyományos antibiotikumok már csődöt mondanak? A válasz a baktériumfaló vírusokban, vagyis a bakteriofágokban rejlik. A Debreceni Egyetemen az alapkutatástól a gyógyszertechnológiai formulációkig felépült multidiszciplináris ökoszisztéma ma már az antibiotikum-rezisztencia globális kihívására keres választ. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.
Hírek
Történelmi korokon és földrajzi távolságokon átívelő témákat feldolgozva jelent meg a Debreceni Szemle legújabb száma. A tudományos folyóiratban többek között a debreceni Svetits Intézet 20. századi működéséről, Dante egy kevésbé ismert művének újrafelfedezéséről, a feltételezett hun-magyar rokonságról és még a tengeralattjárók fejlődéstörténetéről is olvashatnak az érdeklődők.
Ötven, hatvan és hetven évvel ezelőtt szerzett diplomát az a 180 egykori hallgató, akik vasárnap tértek vissza alma materükbe, hogy átvegyék arany-, gyémánt- és rubindiplomájukat a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán. A jubilánsokat a Főépület Díszudvarán rendezett ünnepi tanácsülésén köszöntötték.
A tavalyi jubileumi mérkőzés után ötvenegyedik alkalommal is találkoztak a több mint fél évszázada tartó párharc szereplői: a Bölcsésztudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar öregdiák csapata. A két gárdából többen már átvették, illetve hétvégén veszik ét aranydiplomájukat a Debreceni Egyetemen.
A hallgatók és a fiatal kutatók mint a jövő szakemberei és döntéshozói álltak a középpontjában annak az Interreg VI-A Románia-Magyarország Program által szervezett rendezvénynek, melynek a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémia Intézete adott otthont szeptember 30-án. Az esemény célja a román-magyar határtérségben megvalósult sikeres Interreg ROHU projektek bemutatása, valamint a fiatalok ösztönzése volt arra, hogy felismerjék a térség kihívásait és új fejlesztési ötleteket fogalmazzanak meg.
A sáskajárások hátteréről, a klímaváltozás hatásairól és a gyepek különleges rovarvilágáról is szó volt a Debreceni Egyetemen tartott 8. Magyar Orthopterás Találkozón. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon rendezett szakmai eseményen az egyenesszárnyúakkal – sáskákkal, szöcskékkel és tücskökkel – foglalkozó szakemberek a növényvédelmi kérdések mellett a természeti értékek megőrzését szolgáló legfrissebb kutatások eredményeit is bemutatták.
A földtudományi múlt egyedülálló darabja éledt újjá a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának új, állandó kiállításán. A tárlaton a Földtudományi Intézet oktatói, kutató által gyűjtött egykori, Európa-szerte híres kőzetgyűjtemény darabjai mellett Az angol beteg című történetet ihlető világhírű magyar felfedező, Afrika-kutató, pilóta és autóversenyző, Almásy László expedícióiból származó különleges válogatás is látható.
Lehet-e természetes egy műanyag, és miért nevezzük egyáltalán műnek? Mit jelentenek a műanyag tárgyakon található számok, és milyen jövő vár ezekre az anyagokra? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Benedek Máté, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének oktatója az intézmény kötetlen tudományos sorozatának legközelebbi rendezvényén.
Átvette oklevelét a Debreceni Egyetem (DE) 246 alap- és mesterszakos hallgatója, doktoranduszok, doktorvárományosok és oktatók, akik sikerrel szerepeltek az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) pályázatán. A nyertesek egy, illetve két féléven át részesülnek különböző összegű támogatásban.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából szerveztek találkozót a Bölcsészettudományi Könyvtár Nagyolvasójában. Az eseményen a könyvtár egykori és mostani dolgozói találkoztak, akik a DEENK múltját építették és a jövőjét jelenleg is formálják.