Idén is rengeteg látogatót vonzott a Kutatók Éjszakája, szeptember 26-án, pénteken több mint 250 rendezvény várta az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen. A tudományos ismereteket, a kutatómunkát népszerűsítő országos eseményhez idén már 18. alkalommal csatlakozott az intézmény.
Hírek
A növényi emlékezés és az asszociációs tanulás, avagy működik-e a pavlovi reflex a növényeknél. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói az emlékezés és a növények asszociációs tanulásra való képességét vizsgálták. Az eredményeket bemutató szakcikk a nemzetközileg elismert Plant Signaling & Behavior című tudományos folyóiratban jelent meg.
A visegrádi országok klímapolitikai paradigmáit elemezte a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék tudományos munkatársa. Kiss Emőke erről szóló tanulmánya a neves Environmental Science & Policy folyóiratban jelent meg, amivel elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Közös képzések indításának lehetőségéről egyeztetett a Debreceni Egyetemen az East China University of Technology delegációja. Luo Xianping elnök és munkatársai az egyetem és a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ vezetőivel tárgyaltak az előkészületekről, majd a két érintett karon is látogatást tettek.
Bizonyos gyulladásos bőrbetegségek hatékonyabb kezeléséhez és hatásosabb bőrápolási termékek kifejlesztéséhez járulhat hozzá az a felismerés, hogy az egészséges bőr védelmi rendszere a különböző bőrrégiókon jelentős eltérést mutat. A Debreceni Egyetem kutatói a témával kapcsolatos eredményeiket a nívós Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology nemzetközi folyóiratban publikálták. A kiemelkedő tudományos munka elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Újfajta kontrasztanyagot fejlesztett ki a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) számára a Debreceni Egyetem fiatal kutatója. Garda Zoltán és kutatótársai bebizonyították, hogy a fluortartalmú mangán(II)-komplexek detektálása az élő szervezetben lehetséges a 19F MR képalkotásban. Az erről szóló tanulmány egy neves nemzetközi szaklapban is megjelent.
Mi köze az Ügyfélkapunak Kapu Tibor űrhajóssá válásához? Mi némíthatta el a Grace fedélzetén 6 percre az amúgy mindig beszédes Shuxot és Kapu Tibort? Mit jelent egy űrutazás szempontjából, ha megakad egy fájl feltöltése – többek között ezekről, az űrhajóssá válás folyamatáról és különleges, szakmai kapcsolatukról is mesélt a Debreceni Egyetem színháztermében Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula kiképzett űrhajós, akikkel Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese beszélgetett szerdán.
Áttörést hozhat a fogászati gyulladások kezelésében egy Debreceni Egyetemen végzett kutatás, amely sejtszinten vizsgálta, miért jár a fogbélgyulladás erős fájdalommal. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal ismerte el a kutatócsoport eredményeit.
A botanikailag a keserűfűfélék közé tartozó, mégis a gabonafélék közé sorolt növény genetikai kutatásairól, nemesítési eredményeiről, illetve élelmiszeripari felhasználásáról volt szó egyebek mellett az idei, 4th European Buckwheat Symposiumon Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nemzetközi konferenciáján 12 ország kutatói és szakértői vettek részt, több mint 20 tudományos előadásban mutatták be a legfrissebb kutatási eredményeiket.
Publikációs Díjjal ismerte el a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem a Műszaki Kar munkatársait, akik a Newton-féle lehűlési törvényt vizsgálták és egyebek mellett egy, az eddig alkalmazottnál közérthetőbb képlettel fejlesztették tovább a 300 éve élt fizikus erre vonatkozó állításait. Eredményeiket az International Journal of Heat and Mass Transfer folyóiratban ismertették a kutatók.