Falevél, fanedvek és méz – ilyen és hasonló, úgynevezett nem konvencionális bioindikátorok azonosítása a célja annak a projektnek, amely a Temesvári Műszaki Egyetem és a Debreceni Egyetem együttműködésével indult. A kutatók azt vizsgálják, mennyire alkalmasak ezek az anyagok a városi környezet állapotának nyomon követésére hosszútávon a két régióban. Egy stratégiai akciótervet is összeállítanak, ami a későbbiekben rutin elemzésben is alkalmazható lehet.
Hírek
Őrzi hazai vezető pozícióját a QS fenntarthatósági rangsorán a Debreceni Egyetem: az angol rangsorkészítő, Quacquarelli Symonds által kedden publikált Sustainability 2026 világranglistáján legjobb magyar intézményként a 322. helyet szerezte meg. Az ugyancsak kedden nyilvánosságra hozott Shanghai Ranking Subject legfrissebb tudományterületi listáján a DE az ökológia területén a 301–400-as kategóriába kerülve szintén a legjobb hazai egyetemként végzett.
Mi az a túlturizmus és milyen kapcsolatban van ez a jelenség a klímaváltozással? Ehhez hasonló kutatások is szóba kerültek az MTA DTB Földtudományi Szakbizottságának hétfői előadóülésén. Az eseményen, amelyet az MTA200 jubileumi rendezvénysorozathoz kapcsolódóan szerveztek, a szervezet hét munkabizottsága számolt be eredményeiről és terveiről. A rendezvényen a Debreceni Egyetem meghatározó geográfusáról, Süli-Zakar Istvánról is megemlékeztek.
A Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézetével közösen rendezte a Debreceni Egyetemen idei Konferenciáját és Találkozóját a Magyar Hipnózis Egyesület. A november 14-15-i kétnapos tanácskozás középpontjában a „Testben” témakör állt.
Integrációs folyamatok szociokulturális hozadéka címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet, valamint a HUN-REN–DE Néprajzi Kutatócsoport november 14-én a Múzeumtudományi és Néprajzi Archívumban. A kutatócsoport fontos feladatának tekinti a rendszeres, éves szinten megrendezett nemzetközi szakmai tanácskozások szervezését, ebbe a hosszú évek óta fennálló gyakorlatba illeszkedett a mostani esemény is.
Az egészségügyi ellátás során keletkezett betegadatok és képi dokumentumok tárolásának és feldolgozásának optimalizálásával egy hazai viszonylatban egyedülálló, modellértékű adattárházat alakítottak ki a Debreceni Egyetemen, a hét éve indított BigData projekt eredményeként. Az adatbázis nagymértékben segíti az intézményben folytatott mesterséges intelligencia alapú klinikai kutatásokat.
Megjelent a Debreceni Szemle idei harmadik száma. A kötet ezúttal elsősorban archeogenetikai és várostörténeti újdonságokat tartalmaz, de emellett tanulmányokat, interjúkat, valamint új kiadványokat bemutató cikkeket is olvashatnak az érdeklődők.
Tovább nő a Debreceni Egyetem külföldi hallgatóinak száma, a 2025/2026-os tanévben csaknem 7800-an végezhetik tanulmányaikat a DE-n. Jenei Attila, a Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója szerint a nemzetközi hallgatói piacon megszerzett népszerűség megtartásához, a versenyképesség növeléséhez az angol nyelvű képzési rendszer folyamatos fejlesztésére van szükség.
Hogyan alakul át energiaellátásunk a mesterséges intelligencia térnyerésével? Ilyen és ehhez hasonló világszínvonalú kutatások kerültek előtérbe a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Tudomány Napja rendezvényén. Az eseményen a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját elnyert kutatók mellett a BME Nukleáris Technikai Intézetének professzora is bemutatta legfrissebb tudományos eredményeit.
A Debreceni Egyetem 22 kutatócsoportja csaknem 3 milliárd forint összértékben nyert támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) pályázatán. Az eredményesen pályázók listáját a napokban tették közzé a hivatal honlapján.