Elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját Csoma Eszter adjunktus kutatócsoportja a polyomavírusok vizsgálatát összegző tudományos cikkével. Az állatokat és az embereket is fertőző új polyomavírusokkal kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés. A kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogy a vírusok jelen vannak-e Magyarországon, milyen életkorban esünk át a fertőzésen, és a légutunkat fertőzik-e.
Hírek
A szabadgyök-kutatás legújabb tudományos eredményeit és azok gyakorlati hasznosítását mutatták be elismert szakemberek a Debreceni Egyetemen. Az intézmény három kara által szervezett kétnapos konferencián többek között a téma orvos-, molekuláris- és táplálkozásbiológiai, növényi stresszbiológiai, valamint mezőgazdasági aktualitásai is előtérbe kerültek.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a nyomtatókból, bútorokból, szőnyegekből származó beltéri légszennyezők kockázatot jelentenek az egészségre, növelhetik például a daganatos megbetegedések gyakoriságát. A Debreceni Egyetem szakemberei vizsgálatukban áttekintették és elemezték az illékony szerves szennyezők beltéri koncentrációjára vonatkozó legfrissebb adatokat és számszerűsítették a kockázatokat. Ezzel a kutatással is szeretnék felhívni a figyelmet a beltérben előforduló vegyi anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásaira. A kutatók eredményeiket egy nemzetközi tudományos folyóiratban közölték, munkájukkal pedig elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Új, kifejezetten PhD-hallgatóknak szóló vállalkozásfejlesztési támogatási program indul azzal a céllal, hogy a doktori kutatásokból származó eredményeket piacképes innovációvá alakítva elősegítse új kutatásalapú vállalkozások létrejöttét. A Pathway to Business-re szeptember 15-ig jelentkezhetnek a doktoranduszok – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szombaton a Debrecen Egyetemen.
Bátrabbak-e a városi ízeltlábúak? Milyen a Békás-tó planktonikus életközössége? Hogyan elemezhető az augusztusi görög tűzvész műholdfelvételek alapján? A legérdekesebb témákban mélyedtek el idén is a Debreceni Egyetem TTK Nyári Táborának ifjú tehetségei. A 12. alkalommal életre hívott, középiskolásoknak szóló rendezvényen ezúttal 109 diák vehetett részt, akik innovatív kutatási projektekbe kapcsolódhattak be, mialatt a kar intézeteivel és képzéseivel is ismerkedhettek.
A napraforgó- és a kukoricapiac jelenlegi helyzetéről, a változó klimatikus időjárási feltételek mellett folyó talajművelés és a víz interaktív hatásáról, továbbá a hatékony agrotechnikai elemekről volt szó a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által szervezett idei, immáron a XXVIII. Kukorica- és Napraforgótermesztési Tanácskozáson.
A gének működését meghatározó, új szabályozási módot azonosítottak a Debreceni Egyetem kutatói. A felfedezés hosszú távon a kóros állapotok – például gyulladások vagy daganatok – célzottabb kezelését is megalapozhatja. Az áttörést jelentő eredményeket egy rangos nemzetközi tudományos folyóirat közölte, a kutatást pedig a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal ismerte el.
Bernard L. Feringa Nobel-díjas kémikus nyitotta meg a 20th International Conference on Chiroptical Spectroscopy rendezvényt, amelyet huszonkét év után ismét Magyarországon, a Debreceni Egyetemen szerveztek meg. A négynapos konferencián a szerves molekulák térszerkezetével foglalkozó legújabb kiroptikai technikákat és azok alkalmazását mutatták be a világ minden tájáról érkező neves kutatók.
Hogyan segíthető, támogatható az eddigieknél is hatékonyabban már embrionális állapotban a baromfi immunrendszere és fejlődése? Új takarmányozási lehetőségek alkalmazását teheti lehetővé a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatási eredménye, amelyet a nívós tudományos folyóiratban, az Animal Nutrition-ben publikáltak. A cikk elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Hatékonyabb daganatellenes terápiák kifejlesztését is segítheti a Debreceni Egyetem szakembereinek a sejtfunkciók szabályozásában alapvető speciális fehérjére irányuló alapkutatása. Felfedezésük új lehetőséget nyit abban, hogyan befolyásolható a sejtek működése a DNS megváltoztatása nélkül. A kutatás eredményeit összefoglaló közlemény a Nature Communications című rangos tudományos folyóiratban jelent meg.