A modern gyógyszerfejlesztésben, az ipari katalízisben és a környezetvédelmi eljárásokban egyaránt kulcsfontosságú szervetlen kémiai folyamatok pontos megértését szolgálja az a nemzetközi tanácskozás, amelynek szeptember 6. és 9. között ismét a Debreceni Egyetem ad otthont. A szervetlen reakciókinetika és mechanizmusvizsgálatok legrangosabb európai fórumán, a 7. ECIRM nemzetközi konferencián több mint 60 kutató mutatja be legújabb eredményeit.
Hírek
Az egyre szélesebb körben, például az építő-, az autó-, az űr- és az olajiparban használt, úgynevezett aoerogél anyagok tulajdonságait, ellenálló-képességét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. A kutatók eredményei hozzájárulhatnak az aerogélek további térnyeréséhez.
Rendkívüli nemzetközi elismerésben részesült Sramkó Gábor, a Természettudományi és Technológiai Kar adjunktusa: a Mongol Oktatási Minisztérium Kiváló Oktató állami kitüntetéssel jutalmazta a mongol-magyar kapcsolatok fejlesztéséért és az ottani oktatásért végzett munkáját. A veszélyeztetett növény- és állatfajok genetikai védelmével foglalkozó biológus-kutató a legmagasabb szakmai elismerést kapta meg, amelyet külföldieknek csak rendkívüli esetben ítélnek oda.
Szeptember elsejétől Bácsi Attila egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar Immunológiai Intézetének vezetője látja el az Orvos- és Egészségtudományi Tudományos Diákköri Tanács elnöki feladatait. Az újonnan kinevezett vezető szerint a cél továbbra is az, hogy megőrizzék és erősítsék a Debreceni Egyetem tudományos megítélését, kutatói utánpótlásának nevelését.
Milyen sugárzó anyagokat rejtenek a gránittömbök? Hogyan készíthető 3D-s domborzatmodell drónos érzékelőkkel? Mit mutat a spanyol erdőtűz kiterjedése Sentinel-2 műholdfelvételeken, és mire használható az űrbiotechnológia? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) 13. Nyári Táborában részt vett középiskolások.
A Debreceni Egyetem ad otthont 2026-ban a Magyar Biokémiai Egyesület nemzetközi konferenciával egybekötött éves találkozójának. Az esemény a biokémia területének legrangosabb hazai fóruma, amelyen tudományos előadások, szakmai beszélgetések zajlanak, és rangos szakmai elismerésben részesül az egyetem két oktatója is. A háromnapos konferencia augusztus 26-án, szerdán nyílt meg a Learning Centerben.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.